Fekete-fehér laborálás

Ma, a digitális fényképezés korában magától értetődővé vált, hogy a fényképezés folyamatát a képek elkészítésétől a nyomtatásik, vagy online közzétételig teljes egészében kézben tarthatjuk. Régebben ezt a szabadságot egy otthon berendezett fotólabor tudta nyújtani, a színes eljárások magas költségei és bonyolultabb folyamatai miatt ez jellemzően fekete-fehér kidolgozásra volt alkalmas még akkor is, mikor a színes technika széles körben elterjedt.

Continue Reading

Kisfilmes távmérős fényképezőgépek

Az 1930-as években több jelentős változás is végbement a fényképezés területén. Elterjedtek pl. a tekercsfilmek, köztük a 35mm-es (vagy más néven 135-ös) kisfilm. A kisebb méretű filmhez kisebb, könnyebb kamerát és rövidebb gyújtótávolságú objektívet lehetett tervezni. A tükörreflexes konstrukciók ebben az évtizedben még éppen csak kialakulóban voltak és közel sem lehetett őket olyan jól használni, mint mai utódaikat. Az élességállítás, illetve a képhatárok megállapításának egy másik módja azonban már olyan kiforrott volt ezekben az időkben, hogy az akkori megoldások többsége minimális változtatással még évtizedek múltán is visszaköszön egyes fényképezőgépekben.

Continue Reading
A digitális fényképezés kezdetei
SCSI csatlakozás a Sony DKC-ID1 előlapján

A digitális fényképezés kezdetei

Az analóg elektronikus fényképezőgépek után a '90-es évek második felében megjelentek az első, valóban digitálisnak nevezhető, számítógéppel olvasható fájlokat rögzítő kamerák. Ilyen volt 1996 elején a Sony DKC ID-1 típusú gép, ami mint neve is utal rá (digital still video camera), sok közös vonást mutat az akkori analóg videokamerákkal. Legszembetűnőbb ezek közül az elektronikus kereső (EVF), mely nemcsak keresőként, hanem a képek visszanézésére is szolgált.

Continue Reading

Floppy lemezre rögzítő digitális fényképezőgépek

A '90-es évek második felében kezdtek elterjedni az otthoni használatra is elérhető digitális fényképezőgépek. A digitális fényképek fő "élettere" az ekkorra szintén háztartásokba költöző személyi számítógépek merevlemeze volt. Két dolog nem volt még magától értetődő a mai helyzethez képest: kevés embernek volt internetelérése (és az is lassú volt), tehát nem volt jellemző a képek hálózaton való továbbítása, valamint fotóminőségű nyomatokat sem készíthettünk ezekből a képekből (erre nemcsak az akkor elérhető nyomtatók, de a fényképezőgépek felbontása sem volt alkalmas).
In the second half of the '90s, digital cameras for home use began to be available on the market. By this time the main "living space" of the digital photoes in households was the personal computer's hard drive. At that time, few people had (mostly slow) internet access, so it was not typical for network transmission of images and photo-quality prints couldn’t been prepared by these pictures (for this not just the available printers, but the camera resolutions also weren’t be appropriate).

Continue Reading

Elektronikus fényképezőgépek

A '80-as években, mikor a ma tömegtermékké vált digitális fényképezőgépek még a tervezőasztalon sem voltak, megjelent néhány film nélküli fényképezőgép. Magával a koncepcióval 1981 augusztusában lépett a közönség elé a Sony, mikor bemutatta still video (SV) camerának nevezett analóg elektronikus fényképezőgépét (Sony Mavica), pontosabban annak prototípusát A gép az ugyanebben az évben megjelent 3,5"-os floppynál kisebb, 2"-os mágneslemezre rögzítette a felvételeket (ez a formátum a későbbiekben elterjedt a hasonló elektronikus fényképezőgépeknél, Video Floppy néven).
In the '80s when the digital cameras haven't even been on the drawing board, a few non-film cameras were released. In August 1981, Sony stepped in front of the audience with the concept, when he presented still video (SV) camera called analog electronic camera (Sony Mavica), specifically its prototype. The machine released in the same year is smaller than „3.5 floppy”, recorded the footage on a 2'' magnet (this format is spread widely in the future like electronic cameras, as Video Floppy).

Continue Reading

Magyar digitális képkönyvtári gyűjtemények metaadat-használata

Itt teszem közzé egy, a témában írt munkámat, mely reményeim szerint a gyakorlatban is hasznosítható információkat tartalmaz könyvtári (és egyéb jellegű) képgyűjtemények építéséhez.Itt teszem közzé egy, a témában írt munkámat, mely reményeim szerint a gyakorlatban is hasznosítható információkat tartalmaz könyvtári (és egyéb jellegű) képgyűjtemények építéséhez.

Continue Reading

Bejegyzések vége

No more pages to load

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás